Ex-benzines robogó, jelenlegi e-robogó tulajdonosként összegyűjtöttem azokat a tapasztalatokat, amiket az évek során gyűjtöttem.
Ahogy teltek az évek, egyre több olyan helyzetbe futottam bele, amikor már nem volt elég, hogy gyorsan haladok a városban. A gondok apránként jelentek meg, mégis teljesen megváltoztatták a mindennapjaimat.
Benzinesről elektromosra
A városban közlekedni mindig egy külön élmény. Volt idő, amikor úgy éreztem, hogy a benzines robogómmal megvan minden, amire szükségem lehet, hiszen gyorsan haladtam, nem álltam dugóban és könnyen találtam parkolót. Egy ideig tényleg működött a dolog.
Aztán szép lassan elkezdtek jönni azok a tipikus apróságok, amiket minden robogós ismer.
Reggel indulásnál egyszer csak dadogott a motor, mintha még ő sem döntötte volna el, hogy felébredjen-e. Pár hét múlva már a hidegindítás is egyre rosszabb lett, és időnként le-fulladt a lámpánál.
A karburátort egyszer tisztítani kellett, aztán újra, majd megint előkerült valami apróbb hiba, szivárgott egy kicsit az üzemanyag, cserélni kellett a gyertyát, ami miatt már inkább nyűg volt az egész.
Ezek nem nagy dolgok külön-külön, de amikor valaki tényleg napi szinten használja a robogót, egy bizonyos ponton már fárasztóvá válik az örökös bütykölés. Ekkor kezdtem el azon gondolkodni, hogy vajon mennyivel lenne nyugodtabb az élet egy elektromos robogóval, és meglepődtem, mennyire sok mindent megoldana egyetlen váltás.
Elektromos robogó vs benzines robogó a fenntartásban
A benzines robogónál szinte minden szezonban volt egy-egy kisebb javítás. A karburátort tisztítani kellett, a gyertyát cserélni, az olajat és a szűrőket rendszeresen cserélni.
Ezek apró tételek, de ha az év végén megnézi az ember a költségeket, könnyen kijön egy olyan összeg, ami már bőven meghaladja azt, amit szívesen költene. Emellett a fogyasztás is állandó kérdés volt. Egy rövid hétvégi kirándulás simán elvitte azt az üzemanyagot, ami egy hónap töltése lenne egy e-robogó esetében.
Az elektromos robogó esetében ezek a problémák egyszerűen eltűnnek.
Nincs olaj, nincs gyertya, nincs karburátor és sokkal kevesebb a kopóalkatrész.
A fékeket és a gumikat persze itt is ellenőrizni kell, ez viszont minden járműnél így van. A töltés egy átlagos lakossági csatlakozóról is elvégezhető, és ha valaki figyel arra, hogy ne teljesen lemerítve töltsön, a modern akkumulátorok hosszú évekig képesek stabil kapacitást tartani.
A grafén akkumulátorok például jobban tűrik a meleget és a hideget, ezért télen sem csökken annyira a hatótáv, mint egy hagyományos lítiumos modellnél.
Éves szinten a különbség nagyon hamar látható.
Egy benzines robogónál könnyen lehet, hogy több tízezer forint megy el csak olajra, szűrőkre, alap szervizre.
Ezzel szemben az elektromos töltése havonta nagyjából annyiba kerül, mint két-három kávé. Ez így leírva talán túl egyszerűnek hangzik, de a gyakorlatban tényleg így működik. Ha valaki minden nap ingázik, már néhány hónap alatt látni fogja a különbséget a költségek között.
Elektromos robogó vs benzines robogó a mindennapi használatban
Az elektromos motor működése miatt a gyorsítás teljesen más élmény. Amikor eltekerem a gázkart, azonnal megindul, nincs késlekedés vagy bizonytalankodás.
A lámpánál ez különösen érződik, mert sokkal simábban és egyenletesebben lehet elindulni vele. A városi forgalomban ez komoly előny, hiszen amikor egy autós közelebb húzódik vagy egy másik robogós hirtelen rajtolna, könnyebb stabilan és gyorsan reagálni.
A fékezés közben működő visszatöltés is hasznos. Ilyenkor a motor fékezésként használja a saját ellenállását és közben egy kevés energiát visszatesz az akkuba.
Ez önmagában nem hosszabbítja meg drasztikusan a hatótávot, viszont hosszabb távon tényleg észrevehető, hogy ritkábban kell tölteni.
A benzines robogónál a tankolás kétségkívül gyors. Ezzel szemben az elektromosnál a töltés egyszerűen beépül a napba. Este bedugom, reggelre tele az akku. Aki egyszer megszokja ezt a fajta kényelmet, annak nagyon nehéz visszalépni a hagyományos tankoláshoz.
A hatótávtól sokan tartanak, pedig a legtöbb robogóst tulajdonképpen nem érinti a kérdés.
Városban napi húsz kilométer körüli távot megyünk, amit szinte bármelyik elektromos simán teljesít. Aki ennél többet jár, annak ott vannak a nagyobb akkus vagy graféncellás modellek, amelyekhez nem kell kompromisszumot kötni.
A töltést érdemes hűvösebb helyen végezni, mert így lassabban öregszik az akkumulátor, és tovább marad meg a valós hatótáv.
